|
|
Elektro 55 / A Hi-Fi illata
A Hi-Fi illata. Ezt nem mindenki érti. Aki érezte már a 80-as és 90-es évek zene berendezéseiből bemelegedés utáni meghatározhatatlan illatot az tudja miről beszélek. Az elektronika kipárolgása. Annyira jellegzetes mint a Maxell / Hitachi kazetták illata a mai napig, esetenként több mint 40 év után. Pécsen a Király utca 55-ös szám alatt van egy kis elektronikai üzlet. Nem ma kezdte, a cégtábla felirata alapján 1985.-ben volt a nyitás. Szakközepes éveimben erre csámpáztam reggelente a Zipernowszky irányába. Legjobb cimborán a Széchenyi giminél lepattant és innentől egymagam baktattam tovább. Két érdemleges pont volt a suliig. Egyik a Saba butik ahol a legújabb trendi divatot felvonultató holmik ékesítették a kirakatot, a másik, és ez az érdekesebb a könyv vonatkozásában, az Elektro 55. A híradástechnika aranybányája. Jellegzetes, utánozhatatlan kézírással az árcímkék és részemről ácsingózás az elérhetetlen műszaki cuccok iránt. Mert akkoriban nagyon csóró voltam. Minden reggel figyeltem van-e valami újdonság a kirakatban. A kínálatban persze szép számmal voltak magnókazetták is, egy-egy „zsírosabb” hónapomban azért futotta pár szép darabra. Volt amit hetekig fel sem bontottam annyira bejött a csomagolása. Ez az üzlet maga volt a paradicsom. Világmárkák sorakoztak a polcokon szépen rendben. Itt töményen érezhető volt a Hi-Fi illata. A 90-es évek közepén itt vettem az első komoly gépemet (Sony TC-K750ES), ez amúgy a mai napig megvan, rendszeresen szervizelésre viszem Jánoshoz. Az üzlet a mai napig tartja magát bár a piaci trendek megváltoztak. A digitális kütyük elterjedése kiszorította az igazi Hi-Fi élményt, jóval kevesebb a minőségi bizományos holmi viszont felszaporodott az olcsó javítani való videó, dvd, műanyag zenebona doboz meg kisrádió. Ritkán járok már arrafelé, de ösztönösen átmegyek az utca azon oldalára ahol még mindig kis izgalommal lesem a kirakatot immáron lassan 35 éve. 2020. február 10.-én János tragikus hirtelenséggel elhunyt. Lassan elillan a Hi-Fi illata is…. szerző : PaZo 2020
Válogatáskazi / „A válogatáskazi” (mini blog) A tárgyban szereplő kultikus tárgy tartalma lehet véletlenszerűen összeállított, egymás után csak úgy félvállról felvett zeneszámok folyamata vagy előre megfontolt szándékkal hosszas tanakodás után precízen válogatott művek összessége. Az utóbbi esetben beszélhetünk „A VÁLOGATÁSKAZI” fogalmáról. A válogatás kazi készülhet valamilyen alkalomra vagy eseményre. Ezek között minden bizonnyal a top hármas között találjuk a szerelmes dalok összeválogatását romantikus időtöltésre, a csapatós bulik zenei alapjait meghatározó aktuális vagy kedvenc slágerek gyűjteményét illetve az autós válogatást, ami remek kikapcsolódás a dugóban ülve vagy az éjszakai autópályán a magányban. Persze rengeteg okból készülhetett még válogatás akár teszt célból is amivel hangtechnikát vagy akusztikai rendszereket szerettünk volna demózni avagy próbálgatni. A válogatás kazi mindig valami ütős zenével kezdődik, azt szép lassan fogynak az ötletek, gyakorta kissé felhígul a tartalom a vége felé, de akkoriban egy ilyen elkészítése azért elvett 1-2 órát a szabadidőből. Külön dilemma a „mi kerüljön a végére” kérdése, mert időben is ráférjen, stílusba is passzoljon illetve nehogymán le kelljen keverni a legjobb résznél mert elfogy a szalag…. Na ugye. A válogatás kazi a legtöbb esetben egyedi tartalmi felsorolást kapott, nem ritkán gazdagon illusztrált art-jellegű irományokkal a kazetta papírján. Idővel a gyártók is alkalmazkodtak a trendhez és néhány behatárolt témában erre kiélezett formai megjelenéssel és grafikával dobtak piacra kazettákat, a teljesség igénye nélkül a „cicás” Denon-t említeném, amin a macsekok a szerelmet nyomatják. (Denon-KF60EP love success) Ennyi …….. így hirtelen felindulásból. szerző : PaZo 2019 Ritkán látható történelem / A legendás magnókazetta Publikálva 2019-02-22.-én a Ritkán látható történelem weboldalon közel 30 fényképpel. https://ritkanlathatotortenelem.blog.hu/2019/02/21/a_legendas_magnokazettarol Kezdetek : A 60-as 70-es évékben az audio formátum versengést Philips cég által kifejlesztett compact-cassette nyerte meg. Legnagyobb ellenfelei a Grundig féle DC International, a négy sávos kazetta (Muntz stereo pak) a 8 track cartridge vagy akár az RCA szalagos kazetta próbálkozása illetve az Elcaset rendszerű hangkazetta. Az eltelt évtizedek bizonyítják a „kazetta” sikerét, még mindig rengeteg háztartásban akad egy doboznyi belőle, műsorosos és más darabok vegyesen. (leggyakrabban tapasztalataim szerint Hofi és Záray-Vámosi van a toplista élén) A korábbi szalagos rendszerekhez képest a magnókazetta elhozta a hordozhatóság szabadságát, a könnyű kezelhetőséget minden felhasználó számára annak ellenére, hogy időnként a szalag meggyűrődött és alkalmanként ceruzával tekertük a szalagot ide-oda. Mindez iparszerű sorozatgyártásban 1964.-ben kezdődött. A gyors minőségi javulás vitte magával az ehhez kapcsolódó technikai háttér forradalmi változásait, a műszaki eszközök egyre jobb minőségben adták vissza a kazettára felvett hanganyagot. Az elkövetkezőkben pár érdekesség következik a több mint fél évszázados magnókazetta már-már ritkán látható történelmében. Szalaghossz : Az első kazetták 60 illetve 90 percesek voltak, örültünk, ha ilyenhez hozzájutottunk. Pár éven belül megjelentek a 120 perces darabok is. Az AGFA például grátisz felvételi lehetőséget adott, +6 perc extra szalaggal toldotta meg kazettáit. Az évtizedek alatt a felhasználói igények változásával ez kibővült, a legrövidebb 10 perc, a leghosszabb 180 perces. Ezen idő intervallumon belül a 90-es évek végére jelentős versengésbe mentek át a gyártók, rengeteg változat került piacra. Ezek között érdemes kiemelni a többi audio formátumhoz igazított kazettákat. A hanglemez 2x23 perces maximális LP kapacitása megfelelt a 46 perces kazettáknak, ideális lehetőséget biztosítva a felvételhez. A 80-as évek technikai fejlődése elhozta a CD formátumot, amit kezdetben a 74 perces majd később a 80 perces kazettákkal követte le a kazetta piac. Némi apró megjegyzés, hogy sok cd lejátszó képes volt idő kalibrációra, vagyis megadott adatok alapján összerendezte a cd lemez számait, kiszámolva a legideálisabb sorrendet, hogy minden zeneszám felvételre kerülhessen. Szalagtípusok : Négy szalagtípus ismert, type I / normal, type II / chrom, type III / ferrochrom és a metal a type IV. A ferrochrom egy köztes szalagfajta nem is mindegyik gyártó mert belevágni ebbe a szegmensbe. Ezek miatt a ferrochrom nem is nagyon volt ismert idehaza bár a Polimer gyártott import nyersanyagból ilyen portékát is. Kezdetben csak a normal szalagok voltak és később a minőségi igények változásával kerültek kifejlesztésre a jobb hanghűséget biztosító chrom és metal változatok. Csomagolás / tokozás : Jellemzően 10db kazetta került egy egység csomagba, az első pár évet leszámítva egyesével is fóliázva. Előfordult 12db-os kiszerelés is (Hitachi) illetve 15db-os bolti dekoratív gyűjtőcsomagolás (AGFA), ahol külön kis jelölés figyelmeztette a boltost, hogy fogytán a kazi, után kell rendelni! A drága, felső kategóriás gyártmányok gyakran csak öt darabos dobozban kerültek forgalomba. Az évtizedek alatt a tokozás is jelentősen megváltozott. A korai, részben fekete műanyag tokot felváltotta az esztétikusabb áttetsző változat. Későbbiekben megjelent a slim, extraslim tok (FUJI), az oldalról becsúsztatható slim slide (SONY) illetve voltak próbálkozások környezetbarát papírdobozos csomagolással is (TDK). A Memorex semmivel sem pótolható egyedi tokja egy külön műszaki rejtély a BASF által elkezdett c-box rendszer is hamar vakvágányra futott. A 80-as és 90-es években a Ladákban viszont gyakori kiegészítő volt ez a fajta műanyag kazetta tároló megoldás, természetesen idehaza legyártott változatban. Hazai kazetta gyártás : Magyarországon kazettát először a BRG majd később a Polimer gyártott. Ezek minősége gyakorta alulmaradt a nyugati és tengerentúli gyártmányokétól. A hatlapfejű csavarral összeszerelt kazetta test minden bizonnyal egyedül álló a világon. A BRG-nek volt Kecskeméten kazetta gyáregysége, a papír címkén a Made In Hungary felirat közelében helyet kapott a város címere is. A másik hazai nagy márka a Polimer. Fénykorában évi közel nyolc millió volt a gyártott mennyiség, műsoros és üres kazetta összesen. Hősiesen próbálta tartani a fejlődést a vetélytársakkal, de a szocializmus éveiben, a külföldről csak valutáért beszerezhető nyersanyag megnehezítette a termékfejlesztést. A cég a nehézségek ellenére korszerűsítette gyártósorait és még type IV / metal kazettát is biztosított a hazai hi-fi rajongóknak majd idejekorán többek között a digitális formátumok térnyerése miatt befejezte a gyártást. Reklámok : Mint minden újdonság, így a magnókazetta is reklámozásra került szinte a kezdetektől. Akkoriban a nyomtatott sajtó és a szakirodalmi kiadványok adtak helyet az új hangrögzítési lehetőségnek. Világszerte rengeteg hirdetés jelent meg, a 70-es évek közepétől már ismert zenészek, együttesek is szerepeltek a nagy márkák kazetta reklámjaiban. Idehaza rengetek kazetta teszt került publikálásra például a Hi-Fi Magazin oldalain. Később a szintén hazai Sztereó szaklap is foglakozott időnként a témával. A kazetta reklám célokat is szolgált, termékek és márkák zenéit a szalagra felmásolva hozzácsomagolták az eladni kívánt dologhoz. Említést érdemel az egykori zenei lemezlovas tudástár a Disco Info aminek néhány száma magnókazetta melléklettel jelent meg. (nem feledni ekkor még nem volt internet!) Szerviztechnika : Jó munkához jó szerszám szükséges! Így volt ez régen is. A 80-as évek közepére a magnókazettás eszközök jelentős elterjedésével együtt megnőtt az igény a magasabb igényeket kiszolgáló berendezések szakszerű és pontos beállítására, karbantartására. Nem is gondolnánk, mennyi féle beállítást kell végrehajtani egy komplett szervizelés során. Ezen feladatok nélkülözhetetlen eszközei szervizes, mérő és beállító kazetták, amik esetenként sorszámozott darabok voltak és mérési adatokat tartalmazó feljegyzés is tartozott hozzá. Napjainkban ezek a darabok a szakik féltve őrzött kincsei közé tartoznak. (Külön köszönet a pécsi Gyimesi Jánosnak, aki egy fényképezés erejéig kölcsönadta régi munkaeszközeit, ezeket rendszeresen használja is.) Zárszó : A fenti írásban az magnókazetta elmúlt 55 évének szerény áttekintése történt néhány alapismeret és érdekesség megemlítésével. Rengeteg dologról nem tettünk említést, például a pc korszak számítástechnikai kazettáiról, az üzenetrögzítőben használatos végtelenített szalagról, műsoros kazettákról, a pár percnyi szalagot tartalmazó demo darabokról vagy akár a fejtisztító kazikról. Ezekről sok fényképpel illusztrálva majd a folytatásban olvashattok. szerző : PaZo 2019 Elbaltázott hangrögzítés, avagy hogyan ne vegyük fel a szexelést kazettára! Ez el lett baltázva. Fogalmazhattam volna máshogyan is. Igaz történet következik, így visszagondolva eléggé vicces az eset. Legénykori albérlet teljesen berendezve zenére és csajozásra. Melo után mi másra is maradna ideje az embernek. A műszaki érzék és technika adta lehetőség ötvözése nem éppen a legbriliánsabban sikerült, a katarzis részben elmaradt. Na ennyit bevezetőnek. Az elkövetkezőkben esetenként +18-as tartalom várható, így kiskorú érdeklődők a továbbiakban mellőzzék a történet megismerését. Átlagos péntek. Itt a 7vége. Este csajozás. Hazatérés után némi általános rendrakás az objektum rám eső szegletében, természetesen mindenre kiterjedő tisztálkodás és hidratálás. Közben diszkrét zenélés a heti új zenékből. (mondanom sem kell, hogy kazettáról, 1992.-ben járunk) A diszkrét amúgy viszonylagos fogalom, mert ami nekem diszkrét az a szomszédoknak már nem annyira elfogadható. Minden a tervek szerint alakul, időben is minden stimmel. Valamivel azonban fel kellene dobni ezt az estét? Beindul a gondolkodó gépezet bár ennek némiképpen gátja az akkoriban trendi körtepálinka szűrt almalé egyveleg viszonylagos nagyobb mennyiségének szervezetre gyakorolt hatása. A zene továbbra is a már említett diszkrét keretek között adja az alaphangot a várható eseményeknek, némi kis technika pakolás ürügyén kezembe akad egy mikrofon. Hoppá! Már össze is állt a fejemben a ma esti garázdaság : kazettára felvett szexelés, mikrofonnal! Az Aiwa 220-as szerencsére rendelkezik jack bemenettel, probléma egy szál se. Ráadásul két említett deck lapul az albiban így minden megoldható. Egyik masina adja a kellemes aláfestő zenét, a másikkal történik maga a felvétel. Gyors kazettakeresés, szalag áttekerés ( nanehogymán ilyenkor legyen hibás a HF ) és a miki kábel szakszerű rejtegetése kisebb szőnyegek bevonásával. Némi gyakorlati próba következett, már ami az ágyról való felvételi hangerő szabályozásának problémáját segített enyhíteni, (hamarosan kiderül : nem megoldani) mert éreztem valami kis zavart a feladat végrehajtásában. A várható események miatti izgatottság azonban átlendített ezen a dolgon. Csöngettek. Kaja – oké. Pia – oké. Mjuzik – okkkké. A szex felvétele kazettára – hmmmmm, majd lesz valami. Ez volt a gyors leltár az ajtóig érve. Az itt következő előjáték, ami magában foglalja az aktuális társkapcsolati társalgást, némi kis vacsit na és további immáron párosan elkövetett körtepálinka-almalé elfogyasztását további ismertetés helyett kerüljön átugrásra. Irány a kis szoba. Az események alakulása visszagondolva igen mókás. Kazetta csere ürügyén a felvétel indítása és a bekészített mikrofon kicsempészése a párnák közé a kisszoba félhomályában. A felvételi szint optimálisnak mondható, pár kis zöld ledecske világít. Cupp cupp meg ilyenek. A kis bugyika hamar lekerült és irány a takaró alá. Ekkor már éreztem, hogy baj lesz. Illetve láttam is. A mikrofon a gondos beállítás ellenére magán akció kezdett és a folyamatban lévő aktus mechanikai behatásaira a párnák közé lassú becsúszással reagált. Mindeközben a jelszint a folyamatos dirzsi-dörzsi hatására verte a három pirosat. Természetesen az éppen szabad félkézzel a méretes poti negatív irányba történő csavarásával próbáltam menteni a helyzetet és a felvételt de sok reményem ez ügyben nem maradt. A helyzet (és a csajszi) által megkívánt testtömeg áthelyezéskor reménytelen kísérletet több alkalommal tettem a mikrofon ideálisabb helyzetbe hozatalára, de éreztem, ezt el kell engedni. Ennyi. Ebből nem sikerül jó felvételt készíteni. A 220-as kijelzője időnként kigyulladás közeli állapotba került, pirosan izzott hiába szabályoztam lefelé. A döntést meg kellett hoznom. Ott egye a rossebb a felvételt nem ér ez ennyit! És a továbbiakban koncentráltam a már korábban lekerült falatka erotikus textil által feltárult élmény kiaknázására. szerző : PaZo 2018 Kazetta tekerés ceruzával. (mini blog) Mert tekertük. Kár is tagadni. Bár értelme igy belegondolva pár évtized távlatából nem sok volt. De miért is tekertük? Trendi volt? Menő volt? Vagy csak szükségszerű?! Ha valami hi-fi egység vagy boombox sztereo masina volt odahaza akkor miért nem azzal tekertük? Mert gyorsan akartunk kazettát cserélni. De ami kijött a lejátszásból azt miért nem a tokjába tettük? Sétálómagnó (walkman) esetében kiméltük az elemet? De akkor meg lejátszás is problémába ütközött nem csak a tekerés. Ha meg lemerült a 'batteri' minek vettük ki? Miért nem tettük a tokjába vissza? Vagy maradt volna benne a készülékve. Nagy kérdések ezek. Mai generáció nem is értheti én meg nem nagyon emlékszem már rá. De tekertük. Hatszögletű ceruzával rendszerint, mert az volt rendszeresítve az iskolai motyoban. Később jött a rotring rendszerű Staedtler ceruza! Nagy királyság volt. Kúpos fém kiképzés, apró kis recékkel. Ideális kazetta tekerő eszköz. Verhetetlen. De az alapkérdésre nem jött elő a válasz. szerző : PaZo 2018 Magnókazetta papírok és címkék A kazettás hangrögzítés elengedhetetlen velejárója a rögzített műsor adminisztrálása. Ennek külön kultúrköre alakult ki, a teljesség igénye nélkül próbálunk párat megfejteni. -1- írógépes kreatívkodás Ennek a megoldásnak rögtön két változata jut eszembe. A bátrabbak rögtön az eredeti kazetta papírra gépeltek, vállalva az esetleges tévedésből eredő hibákat, ami lehetett mechanikus eredetű és tartalmi, helyesírási problémás. Ha az írógép félrevitte a drága pénzen megvásárolt kazetta papírját avagy nem kellő helyességgel került gépelésre (szigorúan két újjal) a szöveg akkor ennyi volt, ez el lett baltázva. Aki sima papírra vetette / gépelte a nehezen beszerzett és átmásolt tartalmat annál ez a hibázási lehetőség nem következett be, többször is próbálkozhatott. További egyedi megoldásként amennyiben az írógép szalagja két szín variánsból volt (piros/fekete) akkor az előadó lehetett az egyik szín, a szám címe pedig a másik. Ez a mutatvány eléggé látványosra is sikeredhetett. -2- filctollas kreatívkodás Szépen írók előnyben! Hasonlóan az írógépes megoldáshoz ez is vállalható volt az eredeti kazetta papírra vagy külön elkészítve és kivágva, kellően sok tartalom esetén a papír visszahajtva. Teljes filc / toll / cerka arzenál felhasználható volt, mindenféle színvariációban, egyedi elképzelések alapján. Műszaki tanulmányokat folytatók gyakran a műszaki rajz tárgykörben elsajátított ismereteiket is felhasználták, technikai háttérbázist ehhez a tuskészlet biztosított. -3- etikett matrica felhasználása Bizonyos gyártók matrica készlettel látták el a kazettákat, amit ki-ki vérmérséklete szerint alkalmazott. Vagy nem. Erre sok információ nem fért rá de alkalmas volt arra, hogy esetenként az amúgy szép kazettát elcsúfítsa. Persze az ellenkezőjére is volt példa. Érdemes megjegyezni, hogy a Maxell / Hitachi matricák 40 év távlatából is simán eltávolíthatók a kazettákról, néhány korai TDK is ide sorolható. Az esetek többségében azonban ezek a kis matricák csak nagy agybaj közreműködésével kerültek le később a kazettáról némi matricaoldó kemikália felhasználásával. Ja persze ha valaki csak egyszer vett fel a szalagra …… -4- Rádió és televízió újság szétvagdosva Elsősorban az idősebbek sportja volt ez a megoldás. A rádióból készült felvételekhez hozzá tartozott az újságból kivágott fecni. Erre rendszerint kiegészítő információként kézírással rákerült a műsorra kerülés dátuma, gondosan adminisztrálva az utókornak. Rengeteg ilyen kazettát láttam már, elsősorban olcsó darabok ezek, nagyon gyakran komolyzene, koncertek, szilveszteri kabaré került rögzítésre. Na meg Hofi Géza. -5- Világ Ifjúsága melléklet Egykoron divatos volt a Világ Ifjúsága újság rendszeres melléklete a kivágható kazetta papír. Egy számban több ilyen szerepelt aktuális előadók valahonnan megszerzett fényképével, például Kajagoogoo, Duran Duran, Depeche Mode meg ilyenek. Az említett papír ipari termék visszahajtható volt, teljesen kihasználta a kazetta tokját, túloldalán gondosan bevonalazva és kettéosztva szabadon kitölthető felület található, középen felül egy Világ Ifjúsága emblémával. Meg kell jegyezni, hogy ez az egész project igencsak egyszerű kivitelezést kapott, nyomdailag mondhatni gagyi, a felhasznált kép gyakorta homályos és cseppet sem látványos. De ezekben az években ez is megfelelt mert nem volt más……. szerző : PaZo 2017 C-oldal Történetünk abban az időben játszódik mikor még nem volt torrent meg fizetett ftp szerver a napi aktuális vagy esetleg régebbi, áhított könnyűzenei csemegék beszerzésére. Bármilyen hasonlóság valós személyekkel és egyebekkel nem a véletlen műve, megtörtént esetről esik szó az alábbiakban. Időben talán 1990 volt az évjárat, a klasszikus italo disco-t felváltotta a hi-nrg, stúdióbandák tömkelege ontotta az egynyári slágereket mindenféle álneveken. Ebben az időben talán a Vasárnapi Koktél valamint a Kívánságműsor 2-5-ig volt az etalon az átlagpolgár számára a zenei katarzis eléréséhez. Persze ez nem volt mindenki számára elégséges, külön üzletág szerveződött az újdonságok beszerzésére. (nem Phil Collins vagy Tina Turner kategóriáról szól írásom) Kis hazánk számtalan pontján pici másoló stúdió ontotta a válogatás kazettákat, gondosan leosztva a beszerzett újdonságokat. Azok maxi és mindenféle dance, instrumental, vocoder verzióit a lehető leggazdaságosabban magnókazettára másolta. Voltak helyek ahol némiképpen legálisan de az esetek túlnyomó többségében „feketén” ment a lemezek másolása, mindenhol kialakult a vevőkör. Baráti társaságok, zeneimádó spanok összefogtak és akár eredetiben akár „master” másolatban beszerezték a betevőt és minden tag számára lemásolták a kazettákat. Na valami hasonlóban voltunk mi is. A technikai hátteret különböző évjáratú és márkájú kazettás deck-ek adták, kis Orion, nagy Orion, Akai, Aiwa (pultos 450 is, nem mindenkinek tellett 770 vagy 990-re) Pioneer (itt elsősorban a CT-506, akár sebesség szabályzós elektrónikával kiegészítve) valamint az akkoriban felénk menőnek számító Technics család kicsit komolyabb darabjai. A baráti társaság pár tagja a napi létszükségletek alapszintű kiszolgálására a már majdnem Mecsekoldalban (ja ha nem említettem volna akkor Pécsett történt az eset) bérelt egy ingatlan a családi házas környezetben ami egyéb „erezdelahajamat” jellegű események rendszerszintű lebonyolítására is alkalmas volt. Történetünk itt esett meg. A kisebbik szobában. Hajnali fél kettő felé. A kazettára történő másolás kiegészítő tevékenysége a felvett zenék szöveges formában közreadott kazetta papír legyártása. „Nooooormális” kazettás nem firkázza össze a gyári papírt. Esetleg csak sorszámozza valamilyen esztétikus matricával, a műszaki főiskolás „túsrotringos” fajról most nem tennék említést. A kazetta papír készülhet egyedi tervek alapján van előre megfontolt szándékkal más-más színel megírva az előadó és a számcím. Az említett egyedi terves adatlap milliméter papíron megtervezve, sorra bontva egyedi azonosítóval került elkészítésre, ez általában a „fantom” stúdió neve vagy a favorizált deck márkája volt. Bevett gyakorlat a másoláskor először piszkozat gyanánt menteni az adatokat (a zenék sorrendjét) és később visszahallgatás után véglegesre megírni a kiszemelt színkombinációval. Na itt a piszkozattal történt a végzetes galiba, mondjuk ki : a nem létező C oldal!! Tagunk a kora délután óta tartó megfeszített felvételezés sokadik órájában elkészítette saját aktuális havi válogatás kazettáját az éjszakában, annak rendje módja szerint adminisztrálva mind az A és B oldalak színvonalas tartalmát. Lendületet nem vesztve, a kockás füzetben lapozva C oldal megjelöléssel új hasábot nyitott, eközben a teli kazettát ismételten A oldal pozíció helyezve, szorgalmasan figyelte a jelszintjelző aktuális állását és az A oldalt felülírva elkészítette a C oldalt. A történet kultikus értékkel bír a mai napig, bár már réges-régen nem jár össze a csapat, a zeneimádó spanok ahogy korábban írtam. Talán valahol egy padlás tetején, pince mélyén megsárgulva rejtőzik a C oldal írásos bizonyítéka, de lehetséges, hogy az enyészeté lett. szerző : PaZo 2017
| | |